Erkel Ferenc születésének 198. évfordulóján városunkban több rendezvény is lehetőséget adott az emlékezésre, az ünneplésre. D. Nagy András a zeneművész szülőházánál mondott ünnepi köszöntőt, a művelődési házban a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar nyújtott telt házas koncertet. A Hunguest Erkel Hotel adott otthont Erkel László Kentaur kiállításának és egy művészetet, kultúrát, történelmet páratlan módon ötvöző jótékonysági bálnak. Az Erkel-bál teljes bevételét egy Steinway hangversenyzongora megvásárlására fordítják a jótékonyság kezdeményezői. Erkel Ferenc szülővárosának.

Az volt a célunk, hogy ne egy hagyományos bál, rendezvény legyen ez a jótékonysági esemény, hanem egy igazi különlegesség – értékelte az Erkel-bált Kósa Zsuzsa, az est háziasszonya a Gyulai Hírlapnak. Nem a megszokott, tradicionális báli formákat követtük, ezért színesítettük különféle bemutatókkal az estet. A Smirnoff vodka és a Balogh-féle bonbonok kóstolása mellett ezt az orchideák, az arany és az igazgyöngy jelentette. Azok az értékek, melyeket csodálni szoktunk. A forgatókönyv is eltért a megszokottól, nem volt nyitótánc, hanem egy szép komolyzenei koncert, a báli közönség Kassai István Liszt-díjas zongoraművész nagyszerű játékában gyönyörködhetett. Az Erkel-család két tagjának, Erkel Tibornak és Szőnyi Zoltánnak a köszöntője után egy könnyű, gasztronómiai élményt nyújtó vacsora következett, majd a tánc hajnalig. Jó hangulatú este kerekedett, a bál a visszajelzések szerint remekül sikerült, és az adományok összege is találkozott a remélt elképzeléssel.

Ígéretet kaptunk az Erkel-család részéről is, hogy szívesen támogatják ötletekkel, programokkal, kapcsolatokkal a gyűjtést. Pedig számtalan feladatuk van, és sok mindenben részt vállalnak. Igazi magyar szívvel ápolják a művészetet, és nem felejtik, hogy honnan származnak, és ki volt az ő ősük, aki végeredményben Gyulához kötődik. Magyarországról és Székelyföldről is jöttek Erkelek és itt, nálunk találkoztak. Nagyon örültünk annak is, hogy Erkel László Kentaur kiállításának megnyitóján is szép számú közönség vett részt. A tárlat még két hétig látogatható a hotel előcsarnokában. Csodálatosan énekelt az Erkel kórus, tagjai a bálon nemcsak részt vettek, hanem ötvenezer forintos adományukkal támogatták is a zongora megvásárlását.

Remekül érezték magukat az Opera Zongoraterem képviselői, hangsúlyozták, hogy ilyen élményekben még nem volt részük, bár sok helyen bemutatkoztak már. Ezt a hangulatot, miliőt, eleganciát és bizakodást sehol sem tapasztalták még.

Megvan a reményünk, hogy lesz folytatás, és a hátralévő, körülbelül másfél esztendő alatt összegyűlik a zongora ára. A közeljövőben tervezünk egy képzőművészeti vásárt, képek, szobrok, kisplasztikák, grafikák bemutatóját és kiállítását, melyeket maguk a művészek ajánlottak fel. Szeretnénk kórustalálkozót szervezni, és Gyuláról elszármazott művészeink által jótékonysági koncertet adni. Külföldre is nyitni kívánunk, mert hazánkon kívül is sok-sok magyar él, aki szívesen támogatná valamilyen formában a hangszer megvásárlását.

Emelte az est fényét Fábián Irén olajképének gazdára találása is, jó helyre került az alkotás, egy fiatal házaspár tulajdonába, akik nagy örömmel vették birtokukba. Mindenkinek szeretnék köszönetet mondani, aki segített a rendezvény létrejöttében, bemutatóknak, szponzoroknak és mindazoknak, akik adományukkal, részvételükkel a bált és annak jótékony célját támogatták.

Az idei esztendőben elsődlegesen a propaganda, a reklám, vagyis a feladat tudatosítása a célunk, mind magunkban, mind pedig a lehetséges, elsősorban megyei és gyulai támogatók felé, hogy Gyula városa Erkel Ferenc születésnapjának kétszázadik évfordulóján egy igazi hangversenyzongorát birtokolhasson – beszélt az Erkel-bálról Bagyinszki Zoltán, az est házigazdája a Gyulai Hírlapnak. Az Erkel-bált olyan színvonalas társasági eseménynek álmodtuk meg, ahol a beszélgetések, a finom ételek és italok, a kellemes zene és a tánc minden tekintetben minőségi élményt nyújtson a résztvevőknek. Éppen ezért igyekeztünk kicsit másképpen, a művészet és a kultúra jegyeit fölhasználva, azokat segítségül hívva a hagyományos báloktól eltérő rendezvényt megteremteni. Közel 170 fő vett részt az eseményen, és a kimagasló adakozókedv eredményeképpen körülbelül másfél millió forint gyűlt össze. A Wenckheim Krisztina Közalapítvány számláján pedig jelenleg több mint három millió forint van az elmúlt fél év gyűjtése kapcsán.

Ami érdekessége volt az estének, hogy hét Erkel volt jelen az eseményen, ami teremtett egy különleges, történelmi hangulatot. Volt bennem meghatottság is, hiszen 198 éve született Erkel Ferenc, nemzetünk legkiemelkedőbb zeneművésze. Mindehhez hozzájárult a húszperces kamarakoncert, és az Erkel-család tagjainak köszöntő beszéde. Érdekes színfoltként kisorsolásra került Fábián Irén Erkel-ház című alkotása, melyet a mi kérésünkre készített a művésznő. A bálozók megtekinthették Püski Sándor grafikusművész alkotását is, melyet ő maga ajánlott fel, Vágó Tamás tanár úrtól pedig kaptunk egy kifogástalan állapotú zongorát. Minkét felajánlást a jövő évben egy gyűjtési játék keretében szeretnénk díjként átnyújtani a győzteseknek. A Csaba Center Invest Kft. félmillió forintos adománya mellett többen adtak ötven, illetve százezer forint körüli összeget, és sokan vásároltak támogatójegyet is. Az Erkel-csokoládé és a Smirnoff Prémium vodka kóstolása, az Edit virágüzlet gyönyörű virágkompozíciói és az igazgyöngyök színesítették a rendezvényt. Éppígy a Steinway zongora bemutatása, melyet az Opera Zongoraterem teljesen ingyen bocsátott a rendelkezésünkre. A Hunguest Erkel Hotel pedig, mint az Erkel név viselője, méltó helyszín volt e bálhoz. Soron következő eseményünkre Gedeon József igazgató szervezésében december 12-én a Várszínházban kerül sor, ahol Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének vezetője ad koncertet.

Cseke László, az Opera Zongoraterem képviselője a Steinway zongorát bemutató sajtótájékoztatón igazán nagyszerűnek nevezte a rendezvényt és azt, hogy ilyen dolgokra ma Magyarországon van figyelme valakinek.  – A világ koncertpódiumain szinte kizárólag a Steinway zongorát használják a művészek – folytatta Cseke László. Steinway zongoragyárak Hamburgban és New Yorkban működnek, alapítói német kivándorlók. A hamburgi gyár 1880 óta működik, az Egyesült Államokon kívül a világ összes országát ellátja zongorával. Hogy mitől olyan jó ez a zongora? A nagy múltra visszatekintő gyártási tapasztalat és a legkiválóbb anyagok felhasználása ötvöződik benne. Hamburgban körülbelül 1200 zongora készül egy évben és egy pár száz pianínó. Körülbelül háromszáz ember dolgozik a gyárban, a hangszerek 80%-a német kézimunka. A művészek azt mondják, hogy a Steinway az egyetlen zongora, amely úgy szól, ahogyan zongoráznak rajta. A volt szocialista országok közül először kapott forgalmazói jogot Magyarország, illetve az Opera Zongoraterem, később is csupán Lengyelország csatlakozhatott. Ez a magyar kultúrának és a magyar zenei életnek egy óriási megtiszteltetés.

A szóbeli zongora-bemutatót Kassai István Liszt-díjas zongoraművész lenyűgöző játéka követte a kiváló hangszeren, aki a Steinway számtalan hangorcájából nyújtott ízelítőt, orgonától a csembalóig, a barokktól az impresszionizmusig.

Hírforrás: Gyulai Hírlap – Szávai Krisztina